Álom

Ez volt az egyik első versem, amit sok sok évvel ezelőtt írtam. Igazából egy konkrét személyhez kapcsolódik, de az lényegtelen, hogy kihez.

Remélem tetszeni fog, és nem haragudnék, hogyha mondanátok pár véleményt is róla. =)

Álom

Te csak álmaimban élsz,

S onnan ki soha sem lépsz

Mikor felébredek, szomorúan látom

Hogy ez megint csak egy álom. 

Reggel mikor eltűnsz, 

Már reménykedve várom az estét, hátha újra feltűnsz.

Este mikor lehunyom a szemem,

Újra ott vagy velem. 

Sok boldog percet töltöttünk együtt, 

De rövid ideig lehettünk együtt

Megint eljött egy újabb reggel, 

S a mélység újra elnyel. 

Este megint téged várlak,

De sehol sem látlak. 

Talán már elfeledtél,

Tovább léptél, s eltemettél.

Hiányoznak édes csókjaid, 

S feledhetetlen bókjaid. 

Karod erős ölelése

Szemed szép tündöklése.

Már biztosan messze jársz, 

Egy másik lány álmába vágysz.

Várod, hogy ő rád leljen,

S álma csupa boldogságban teljen. 

Nélküled üresek álmaim, 

S múló élben vannak vágyaim.

De soha sem feledlek, 

Mert tudom mennyire szeretlek. 

Szenvedek mióta nem vagy itt velem, 

Magaddal vitted az egyik felem.

De nem adom fel, tudom, hogy visszatérsz,

S megint őrült lázban égsz.

Nagyon sokat vártam,

S már a feledés kapujában álltam,

De újra megjelentél,

S szorosan magadhoz öleltél. 

Kezed a kezembe tetted,

S ismét boldog ember lettem.

Szád a számhoz érintetted, 

Vágyaimat visszatérítetted. 

Te csak álmaimban élsz, 

Remélem onnan egyszer kilépsz.

Mikor felébredek, boldogan látom,

Hogy ez megint egy nap, s az estét már várom.