Elowen hosszan fújta ki a levegőt, az egyik kezével a szemét törölgette, a másikban a kihűlt kávét szorongatta. A bőröndje mellette állt, és most már egyáltalán nem tudta eldönteni, sírjon-e vagy nevessen. Hajnali öt óra volt és a repülőtér máris nyüzsgött.
Most már biztos volt benne, hogy el kellett volna hinnie, amit a horoszkópban írtak. Figyelmeztette, hogy váratlan eseményre számíthat a mai nap.
- Kisasszony, nagyon sajnálom, de tényleg nincs több hely a gépre. - mondta a pult mögött álló nő, miközben kedvesen, de határozottan ingatta a fejét.
- Hogy lehet ez? Itt a jegy a kezemben. Kérem, ellenőrizze újra! Fel kell jutnom a gépre - próbálkozott a lány, hangjában feszültség és düh keveredett.
A nő ránéz, majd a monitorra. Ugyanaz a fejmozdulat, ugyanaz az eredmény.
- Nem tehetek semmit, esetleg a következő járatra felfér- mondta az ügyintéző, Elowen tekintetében ez nem csillapította a pánikot.
- Nem a következővel akarok menni! Ne csinálja velem, hajnal van. Kérem!- Ellenállásában kicsit túlzottan hangos volt, de nem érdekelte. - Biztos... biztos nem lehet valamit tenni?
- Nem kisasszony. Plusz ülést nem tudunk beszerelni a gépbe.
- És ha a mosdóban elbújok? - próbálkozik meg egy félmosollyal.
- Nem- mondja egyszerűen. - Ezt nem engedhetem meg.
A hangja továbbra is udvarias, de tekintetében már nincs sajnálat. Csak türelem. Az a fajta, ami azt jelenti: ez a beszélgetés véget ért. A lány beleivott a kávéjába, mintha onnan merítene erőt.
Az ügyintéző tekintete elkalandozott. Arcán huncut mosoly suhant át, kicsit bele is harapott az ajkába. Elowen rögtön hátrafordult, hogy megnézze a figyelemelterelés okozóját.
Egy férfi sétál feléjük, akár egy filmsztár. Minden mozdulata magabiztosságot sugároz, a kócos haj és a laza egyenruha csak fokozza a hatást. Sapkája a hóna alatt, táskája a kezében, napszemüveg a szemén. Ahogy közeledik, az idő mintha lassulna, ,minden figyelem rá szegeződik. Szája félmosolyra húzódik. Nem udvarias, nem bocsánatkérő, inkább olyan, mintha előre tudná, hogy bajt fog okozni.
- Üdv a Hölgyeknek! - szólal meg mély, kissé reszelős hangon, melyben érezni lehetett a cinkosságot is.
Az ügyintéző zavartan felkapta a fejét. - Jó reggelt, Maddox kapitány! - motyogta, közben akaratlanul megigazította a haját.
- Valami probléma van? - kérdezi, miközben lehúzza a napszemüveget.
- A kisasszonynak nem jó a jegye a járatra.
Maddox lassan oldalra fordul, és végigméri a lányt. Szemeiben játékos fény csillan, a szája még jobban elferdül.
- Valóban? - kérdezi, és egy pillanatra megállt, mintha mérlegelné a helyzetet.
Elowen összeszűkítette a szemét. Ez a férfi egyenlő a bajjal. Gondolta, ahogy egy ideig mozdulatlanul állt.
A kapitány odahajol a pulthoz. A nő zavarban van, nem számított ilyen közelségre.
- Ő az enyém... - mondta lassan, hatásszünetet tartva, majd folytatta - hozzám tartozik.
- Ööö.. nem tudtam, hogy a barátnője.- motyogja zavartan.
- Ó, nem az... Az új légiutaskísérőm. Ma van az első napja, biztosan nem küldték még el a listát.
Elowen tekintete elkerekedett. A kávé kicsúszott a kezéből, és egyenesen a férfi cipőjén landolt. Lenézett, és halkan kuncogott.
- Azt hiszem takarítóra is szükség lesz - élvezte a helyzetet.
- Tessék?
- Takarító kell.. a kávé miatt - mutat a cipőjére.
- Nem arra gondoltam... a másikra.. - hebegett- habogott.
- Ja.. te vagy az új munkatárs. - halkabb, suttogósabb hangon folytatja. - Fel kell jutnod a gépre, nem igaz?
A lány összeszorítja a száját, szívverése felgyorsul. Ez teljesen lehetetlen, megőrült ez az ember. Ránézett, és látta, hogy komolyan beszél.
A kapitány a pultra felé pillant, majd megint rá.
- Gyere, nincs időnk hosszasan vitatkozni, a végén elmegy a repülő nélkülem. - az ügyintézőre kacsintva hozzáteszi- Szép napot magának.
Mielőtt Elowen reagálhatott volna, a pilóta lehajolt, felkapta a lány bőröndjét, és elindult a kapu felé. Ez nem kérés volt, ez egy utasítás: Kövess vagy lemaradsz.
Az új légiutaskísérő egy ideig habozik, az esze azt súgja, hogy ez szabályellenes, de a szíve azt dübörgi, hogy ugorjon bele a kalandba.
- Gyerünk, Elo... - suttogja magának.
- Viszontlátásra - int röviden a nőnek, és a folyosó végén eltűnő pilóta után siet.
