Fenyegető szél borzolja a fák lombjait, ringó, forgó táncra kényszerítve azok leveleit. Az ágak vérvörös, nap sárga és réz barna színekben pompázó díszei erősen kapaszkodva ellenállnak, majd néhányan, harcukat feladva lehullnak, hogy sorsukat bevégezve egy- egy sietős ember léptétől porrá őrlődjenek.
Itt - ott szúrós burkát repesztve, hangosan kopogva a töredezett betonra potyog a sötét gesztenye. Száguldva érkezik az Ősz, mely kabátot erőltet a reszkető emberekre. Sűrű ködfátyol és csípős, hideg dér képében nyomát hagyja a pattanásig érett szőlőszemeken, és gyöngyöző harmatcseppekkel borítja be a fűszálakat. Az égen sűrűn, vastagon gomolygó felhőtömeg zengve zúdítja magából a hűs, mindent elöntő zivatart.
